Szent Anna öntözőhajó

Weiss Manfréd (1857-1922.) jómódú zsidó családból származott. A Gyáriparosok Országos Szövetségénekigazgatósági tagja, valamint országgyűlési képviselő volt.

1913-ban megvásárolta a derekegyházi Károlyi-kastélyt, és a környező uradalmat. A pihenés mellett azon munkálkodott, hogy ott mintagazdaságot hozzon létre. Korszerű, öntözéses nagyüzemi gazdálkodást alakított ki családjával együtt. Az országban egyedülálló technológiát; öntözőhajót alkalmaztak a termőföldek öntözésére.

Az öntözőhajó a „Szent Anna” nevet kapta.

Az abban a korban rendkívül modern megoldásnak számító, különleges, hajós öntözőrendszert Weiss Manfréd és családja hét év alatt építette ki. 

Az esőztető eljárást és berendezést 1930-ban, Budapesten szabadalmaztatta Weiss Jenő okleveles gépészmérnök.

Az öntözőhajót két Ganz-motor hajtotta, középen helyezkedett el a fő sugárcső, amelyen keresztül spriccelte ki a vizet két irányba, nagyjából 90-100 méter távolságra. A szántóföldet 200 méteres parcellákra osztották fel, amelyek között a hajó két főcsatornán közlekedett az 1920-as évek elejétől egészen az 1960-as évekig, és öntözte a több száz hold méretű területet. A csatornák táplálására 5 darab 300 méter mély kutat fúrtak. A hajó elején és végén lévő vízfúvók a hajó egyenesbe tartására szolgáltak. A hajótestet Csepelen építették a Weiss Manfréd Acél- és Fémművek gyárában. A szivattyút a MÁVAG gyártotta. Weisz Manfréd 1922-es halála után a birtokot gyermekei örökölték, akik egészen addig folytatták az öntözőhajós gazdálkodást, amíg 1944-ben menekülniük nem kellett. A német megszálláskor a zsidó származású Weiss-család vagyona egy részének – közte a derekegyházi uradalom – átadása fejében távozhatott az országból. Nem sokkal ezután a kastélyt kifosztották, berendezését részben német katonák, részben a környék lakói elvitték. Az öntözőhajó súlyosan megrongálódott. A háború után a birtokot államosították, 1945-ben a volt Weiss Manfréd-féle nagybirtok hajós öntözésre berendezett területén állami gazdaságot alakítottak. Az öntözőhajót felújították, a Ganz-motorok helyett egy leselejtezett harckocsimotor került bele. Egy 1950-es Filmhíradó pedig már a Derekegyházi Állami Gazdaság mezőgazdasági újításaként mutatta be a hajót a közönségnek, Weisz Manfréd nevének említése nélkül. Ekkortájt 360 hold területet öntöztek az öntözőhajó segítségével. A vízsugarak jobbra-balra 90 méterre szórták az „esőt”. Egy óra alatt 14 hold földet öntöztek meg 7 mm-es esőnek megfelelő mennyiségben. Ezzel az öntözéssel évente kétszer termett a föld, a hereföldet például hatszor kaszálták le. Az esőszerű öntözés lényege, hogy csak a szükséges vízmennyiséget locsolták ki a földek kérgesedése nélkül.

Az öntözőhajó ezt követően elkerült eredeti helyéről, először a Hortobágyra vitték át, majd a Balatonra, végül nyoma veszett, valószínűleg szétszedték, darabjait elhordták. Az eredeti terv szerint a „nyugdíjazása” után a Mezőgazdasági Múzeumba vitték volna, ebből azonban nem lett semmi.

 A szakma figyelmét is gyorsan felkeltette a találékony megoldás, ezért rövid időn belül példamutató cikkben foglalkoztak vele:

Kenessey Béla: A permetező öntözés, In Vízügyi Közlemények (1934) . 549-576.o., 

de későbbi összefoglalásokban is megemlítették: 

Pavlov József: Az öntözések múltja a Dél-Tiszántúlon, Békés Megyei Múzeumok Igazgatósága, 1985, 58-60, 66.o.

Derekegyházán megtekinthető a Szent Anna öntözőhajó óriás-makettje, amely köztéri alkotást Bánfi János tervezte, és 2020. augusztus 20-án adták át.

A Szent Anna öntözőhajó korának egyedülálló és modern öntöztető/esőztető rendszere, amit később az állami gazdaságok idejében is, habár már más motortípussal, de rendkívül hatékonyan tudtak használni. Nem csak műszaki, hanem agrártörténeti szempontból is jelentős értékkel bír. Derekegyházán a Weiss Manfréd által kialakított mintagazdaságban használták először Magyarországon ezt az öntözőhajó konstrukciót, amivel jó termést, magasabb terméshozamot és eredményes gazdálkodást tudtak elérni.

 

Öntözőhajó építése 1936-ban (Fotó: Fortepan/Kenedi János)

 

Az öntözőhajó az öntözésre kialakított csatorna rendszeren 1937-ben (Fortepan / Ebner)

 

Az öntözőhajó működés közben Derekegyházon 1937-ben (Fotó: Fortepan / Ebner)

 

Öntözőhajó működés közben Derekegyházon 1937-ben (Fotó: Fortepan / Ebner)

 

Derekegyházi öntözőhajó emlékmű (www.kozterkep.hu)

 

A települési értékkel kapcsolatos információt megjelenítő források listája: